Dr. Bartal Ernő
1915 - 1992
Quidquid agis, prudenter agas, et respice finem!
Bármit is teszel, okosan tedd, és jól gondold meg, mi lesz a vége!
1992. május 15-én elhunyt dr. Bartal Ernő, az Országos Érc- és Ásványbűányák nyug. osztályvezetője. 1915. november 16-án született Modoson. Az államhatár-változások miatt a család az I. Világháború után Esztergomba költözött. Itt érettségizett 1933-ban a bencés gimnáziumban. A holland gyermeksegély akció keretében hosszabb időt tölthetett el ebben a barátságos országban, megtanult hollandul, és itt alakult ki a kultúra iránt fogékony, érdeklődő egyénisége. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi diplomát szerzett. és elvégezte a Kereskedelmi Akadémiát is. Munkahelyi feladatainak jobb elálátása végett az Építőipari és Kölekedési Műszaki Egyetem vízépítő szakán vörös diplomával végzett, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karán jeles eredménnyel részt vett a külfejtési továbbképző szaktanfolyamon.
Első munkahelye a Tudományegyetem Jogi Kara volt, ahol tanársegédként működött, utána a Kereskedelmi és Közlekedési Minisztériumban dolgozott. 1950-ben került a Földkotró Vállalathoz, innen eredtek kapcsolatai a nagy tömegű földmunkát ígénylő külfejtésekkel. E vállalatból alakult ki a már kifejezetten bányászati célokat szolgáló Szénbányászati Földkotró Vállalat 1957-ben. Egy újabb átszervezés nyomán az Országos Érc- és Ásványbányák szolgálatába lépett. Angol, német, francia, holland, görög és latin nyelvismeretét kamatoztatva, a Tesco kötelékében Algériában dolgozott 1966-1968 között, majd a Geominco kiküldetésében Cipruson egy rézércbánya nyitásában vett részt 1972-1975 között. E munkák csupán a görög-török háborús események miatt szakadtak meg, de sikerült mindkét féllel olyan kapcsolatot kiépítenie, hogy később is több alkalommal vették igénybe szolgálatait a felszámolás során. A külkereskedelem terén szerzett széles körű tájokozottságát ezután jól tudta kamatoztatni az Országos Érc- és Ásványbányák exportértékesítési feladataiban nyugállományba vonulásáig.
Művészerttörténeti ismereti jóval meghaladták egy amatőr felkészültségét. Nyugdíjasként az Érc- és Ásványbányászati Múzeum felkérésére külföldi ásványgyűjtő csoportok kalauzolását és tájékoztatását vállalta, s kívánság szerint a feltett kérdésekre holland vagy francia nyelven válaszolt.
Soha ki nem elégíthető érdeklődését élete végéig megőrízte, míg néhány napos betegsége hírtelen véget vetett hihetetlenül tevékeny életének. Kívánsága szerint a legszűkebb családi körben kisérték utolsó útjára Budapesten. E megemlékezéssel vesznek tőle búcsút barátai és volt munkatársai, és mondanak utolsó jó szerencsét!
Moldovai Viktor 1921 - 2005
Adatok
Született: 1915. november 16. Módos
Elhunyt: 1992. május 15. Budapest (Korházban)
Édesanyja neve: Fekete Aloysia
Édesapja nev: Bartal Alajos
Iskola végzettsége: 22 osztály, évfolyam összesen (Halálozási lap alapján)
Foglalkozása: főmérnök (Halálozási lap alapján)
Beszélt nyelvek: magyar, német, angol, francia, holland, görög, latin
Munkahelyek
Tudományegyetem Jogi Kar, tanársegéd
Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium
IBUSZ vezérigazgató (1948) - A céget 1949-ban államosították.
Földkotró Vállalat (1950)
Szénbányászati Földkotró Vállalat (1957)
Tesco, Algéria (1966-68)
Geominco Földtani és Bányászati Rt., főmérnök
Cyprus Geominco Mining Ltd., Larnaca (1972-1975)
Országos Érc- és Ásványbányák, osztályvezető (Innen ment nyugdíjba)
HILTON szálló Budapest, nyugdíjasként privát idegennyelvű városnézés.
Publikációk
Nem teljes lista!
Műemlékvédelem, 1964 / 3. szám
Bartal Ernő: Az esztergomi Fürdő Szálloda (148. oldal)
Soproni szemle, 1983 / 2. szám
Bartal Ernő: A kaboldi várkastély (152. oldal)
1937 Egyetem
Dr. Notter Antal levele a kitűnő római jogi vizsgája kapcsán.
1940 Esküvő
Házasságkötés: 1940. június 3-4. Esztergom
Házastárs leánykori neve: Einczinger Lívia született 1916. június 9.
1953 Festmény
Róla készült Boldizsár István kép
1953 Segélykérő levél
Talán nem haragszik meg a levél írója, hogy több évtized távlatából megosztásra kerültek sorai. A benne leírtak jól szemléltetik, milyen volt egy átlagember élete az 1950-es évek Magyarországán.
1954 Dedikált kiadvány
Tudományos, történelmi hagyatékának része ez a nevére szóló dedikált kötet a szerző, Fettich N. aláírásával.
1959 Szabadalmi okirat
148.340-es szabadalom 1959-ből
Eljárás vízzáró függönyök létesítésére és ehhez való mélyréselőgép
1960 Bányász Kongresszus
Eredeti kitűző és névtábla a résztvevőknek
1963 Esztergom
Esztergomi és egyházi kötődését bizonyítja jelentős gyüjtaménye, melynek darabja volt ez az 1963-ban Bécsben megjelent Csernoch Jánosra emlékező könyv is.
1968 Szerző
A Komárom Megyei Múzeumok Közleményei 1. kötetében jelent meg egy kiadós értekezése 'PHILIPP ZÖCH, EGY ELFELEJTETT ESZTERGOMI ÓRÁS A XVIII. SZÁZADBAN' - címmel.
A teljes cikk letölthető az alábbi linkre kattintva.
Dr. Bartal Ernő - Philipp Zöch - Egy elfelejtett esztergomi órás (PDF)
Philipp Zöch volt sztergomi órás mester 1800. július 3-án halt meg 62 éves korában. ✟ In Memoriam - 2025. november, halálának 225. évfordulója alkalmából.
1972 Esztergom
Az esztergomi Balassa Bálint múzeummal is kapcsolatban állt, ezt bizonyítja Horváth István múzeumigazgató levele 1972-ből.
1973 Budapest
Grillezés 1973-ban
1981 Budai vár
Budapesti fotó 1981-ből
1985
Fotó 1985-ből
1983
Meghívó esztergomi baráti összejövetelre, megebecsült édesapjára, Bartal Alajosra is emlékezve.
1986
Utazás 1986-ban
1987 Budapest
Vendéglátás lakásában 1987-ből, balról haladva Ernő, felesége Lívia, Mária lánya és a vendég.
1987 Esztergom
Esztergomi kötődésű gyüjetményébe tartozott al alábbi könyv is, mely az esztergomi Ferences Templom történetéről szól. Jellemét jól jelzi, hogy az észlelt hibát saját könyvében korrigálta.
1990
Válaszlevél az IBUSZ köszöntés kapcsán, 1948-as vezérigazgatói poszt
1992
Ebben az évben hunyt el. Emléke a mai napig él.
Korszakokon át - Per omnia saecula saeculorum
2025
110 éve született Dr. Bartal Ernő
„Bármit is teszel, okosan tedd, és jól gondold meg, mi lesz a vége!”
2025. november 16-án ünnepeljük dr. Bartal Ernő születésének 110. évfordulóját. A jeles esztergomi mérnök és szakember 1915. november 16-án született Módoson, Torontál vármegyében, még a régi Nagy-Magyar-országon. Családjával az I. világháborút követően Esztergom határába költözött, erről így ír naplójában: „A monarchia összeomlása miatt végül is 1918-ban el kellett jönnünk Módosról. … Apám ’hazafelé’ igyekezett nem tudván, hogy a békeszerződésben szülőhelyét, Párkányt és Kőhídgyarmatot is elveszítjük. Párkány és Kőhídgyarmat cseh megszállás alá került.”
A sors így sodorta aztán Esztergomba, gyerekkorára így emlékezik vissza 1923-ból: „Lollok kanonok halála után felköltöztünk az ő volt második emeleti lakásába, itt láttam először tapétás falat. … Ez a második emeleti lakás volt azután ifjú korom színhelye. Nagyon szép időt éltem meg benne. A lakás hatalmas volt, a legnagyobb szobánk 6x10 méter ’szalon’ volt. Négy fotel garnitúrával és ebédlő berendezéssel. Kilátásunk az egyik oldalon a Bazilikára, a másik Szt. Tamásra és városra nyílt egész Dorogig, Esténként Szt. Tamásról felhallatszott még a harmonika szó. Reggelente kakas, gyöngytyúk és pulykapáva, húsvétkor pedig a kanonokoknak behozott bárányok bégetésére ébredtem. Külön szobám volt, ahol korán elkezdtem a rádiószerelést, különféle újításokat eszeltem ki. Sokat zongoráztam.”
1933-ban, Esztergomban érettségizett a bencés gimnáziumban. Ezen a módon: „Játszva, tanulás nélkül tudtam le az érettségit. Görögből is érettségiztem. Mivel jó tanuló voltam, szüleim teljes szabadságot engedtek. Jancsi bácsitól egy általa már nem használt francia gyártmányú biciklit kaptam, ami szenzáció számba ment, mert sárhányója vékony bambusznádból készült, sőt kereke is alumínium betétes bambusznádból volt.”
Tudása, emlékezőtehetsége kapcsán tanulságosak az alábbi sorai: „Emlékszem, egyszer Szentkirályi Márton történelem tanárom az 1. gimnáziumos koromban olyankor hívott fel, mikor a leckét még át sem olvastam. A könyv már nyitva volt előttem a padon, mikor felhívott. Míg lassan felálltam, a nyitott ¾ oldalt szinte lefényképeztem, olyan gyorsan futottam át és kimentem. Jóformán szóról-szóra elmondtam a kérdéses oldalt (ma is emlékszem Szt. Ferenc koráról szólt), kb. a lap alján már nagyon izgultam. Egyszer csak azt mondta: ’elég’. Jelest adott. A következő oldalról fogalmam sem volt.”
1940-ben, 25 évesen vette feleségül Einczinger Líviát, a házasságkötésre június 3-4-én került sor Esztergomban. Két lánya és három unokája született.
Bartal Ernő élete során kivételes tudásra tett szert több területen: jogi diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, elvégezte a Kereskedelmi Akadémiát, majd vörös diplomával végzett az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem vízépítő szakán. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen a bányamérnöki képzésben is jeles eredménnyel vett részt. Kivételes műveltségét és nyelvtudását jól mutatja, hogy magyarul, németül, angolul, franciául, hollandul, görögül és latinul is beszélt. Életét döntően befolyásolta, hogy 1923-tól kezdődően 3 éven keresztül a gyermekvédő liga akciójával kijutott Hollandiába és Belgiumba. Ezen időszak kapcsán vetette papírra: „Itt szoktam hozzá, hogy idegen országban egész életemben hamar át tudtam venni az ottani szokásokat, aminek életem másik felében többéves algériai és ciprusi tartózkodásom alatt jó hasznát vettem.”
Pályafutása során előbb a Tudományegyetem Jogi Karán, majd a Kereskedelmi és Közlekedési Minisztériumban dolgozott, 1950-től pedig a Földkotró Vállalatnál, majd az Országos Érc- és Ásványbányák szervezetében. Nemzetközi tapasztalatokat szerzett Algériában és Cipruson, ahol ásványbányák nyitásában vett részt. Nyugdíjasként az Érc- és Ásványbányászati Múzeum felkérésére kalauzolt külföldi ásványgyűjtő csoportokat, holland vagy francia nyelven.
Bartal Ernő tudományos és mérnöki munkássága mellett szabadalmat is jegyzett: 1961-ben jelent meg az „Eljárás vízzáró függönyök létesítésére és ehhez való mélyréselőgép” című találmánya (bejelentés: 1959. október 10., szabadalmi szám: 148.340). Az új eljárás és gép lehetővé tette töltések, gátak és munkagödrök vízzáró réteggel való ellátását, miközben a talaj szerkezetét lényegesen kevésbé gyengítette, mint a korábbi módszerek. Életét a tudás, a kíváncsiság és a szakmai kiválóság jellemezte egészen 1992. május 15-i elhunytáig.
Egy ilyen terjedelmes életut alapján bátran ki merjük jelenteni: Esztergomnak, a hazának sok hozzá hasonló, nagy tudású, hazafira és patriótára van szüksége.
Emlékét Esztergom városa, családja és tisztelői örökké megőrzik.
BARTAL ERNŐ - ÉLETEM TÖRTÉNETE
BARTAL ERNŐ ÉLETE
Saját sorai: "Nekem nem adatott meg hogy úgy kezdjem el az írást, mint édesapám, mert fiam, aki családunk nevét tovább vinné, nincsen. Lányaimon keresztül azonban - hála Istennek- mégis folytatódik a család, s talán lesz közöttük olyan, akiket érdekel őseik élete. Így határoztam el, hogy folytatom az édesapám által elkezdett hagyományt, amit Mária lányom is kért. Az ajánlás tehát:
Azoknak az utódaimnak, akiket érdekelnek a családi események és családunk története."
Dr. Bartal Ernő - Életem története 1950-ig (PDF)
- In Memoriam -
Korszakokon át - Per omnia saecula saeculorum
[ Oldal tetejére | Vissza ]